Bonyhád város

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Tolna megye
Kistérség: Bonyhádi kistérség
Lakosság: 14 fő
Terület: 72.14 km²
Népsűrűség: 0,19 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 74

Fekvése

A Völgység „fővárosa”. A 6-os főút mentén, Szekszárdtól 18 km-re található.

Nevének eredete

A város nevének eredetére több feltevés is létezik. Az egyik, hogy a „bony”, vagyis a „mocsaras, vizes” jelentésű szóból ered. A másik elmélet szerint itt Bonyháról, az erdélyi Gyula egyik fiáról van szó. Egy harmadik elmélet szerint pedig itt a Bonya (Bucna) nemzetség neve, amiből ered Bonyhád város neve. Egyes helytörténészek felvetik egy családi név származtatását is, mely egy olyan család névadása, mely Bonyhád mai területén vásárolt földet, még a település benépesülése előtt.

Története

Bonyhád mai területén kelta kori régészeti leleteket tártak fel. Mint település kb. a 14. századtól létezik. 1782-ben megszerezte a mezővárosi címet. Bonyhádon a legkorábbi időkig visszamenőleg éltek együtt magyarok, szerbek (rácok), majd németek és zsidók. Később felvidékiek és székelyek is a város lakói lettek. Így együtt élt a városban katolikus, evangélikus, refomátus és zsidó. Bonyhád a két világháború között a legalapvetőbb nemzetiségi jogaiért küzdő németség és a kisebbség asszimilációjában érdekelt hatalom ütközetének egyik központi színhelyévé vált. A második világháborút követően a koalíciós kormány a helyi hatóságok és az önjelölt népvezér, Bodor György közreműködésével a németek jelentős részének minden vagyonát elkobozta, őket pedig elűzte szülőföldjükről. Bonyhád 1977-ben kapott városi címet.

A város nemzetiségi összetétele ma is sokszínű: magyarok, németek (1150 fő), székelyek, romák (160 fő) és felvidékiek élnek a településen.

Gazdaság

Bonyhád hírnevét növelte a cipőgyár (1917), a dominó- és zománctáblagyár (1909) és a bonyhádi tájfajta szarvasmarha.

Nevezetességei

Az egykori kastélyparkban találjuk a zománcgyárat alapító Perczel Béla kastélyát, amit a XX. század elején emeltek.

9 temetőjével (ebből kettő zsidó), ebben a tekintetben, az egyik leggazdagabb települések egyike. Működő katolikus, evangélikus, református templomai mellett két nem működő zsinagóga is található a városban (egy ortodox és egy neológ).
Bonyhád, a világon először állított köztéri szobrot Wass Albert erdélyi költő, író emlékezetére.
Völgységi Múzeum
Tűzoltó Múzeum

Híres bonyhádiak

Winkler Mihály, Boskowicz Wolf, Egyed Antal, Borbély József lelkészek,
Peczel Sándor,
Perczel Mór
Perczel Miklós.
Wilhelm Knabel

Kortárs hírességek

Tamás Zsolt "vasember", ultratriatlon világbajnok.
Fazekas József, fegyverkovács.
Dr. Nusser Zoltán, biológus, Magyarország legfiatalabb akadémikusa.
Perczel Bertalan, a Perczel család tagja. (elhunyt: 2007. december)

Következő községek

További községek